Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VR-beharangozó interjú Facuval

2008.03.05

 

Facundo Arana

Lelkek keresője

 

Az elrabolt életekben Bautistát, egy törvényszéki antropológust alakít majd, akit a kemény körülmények tesznek hőssé. Ez a Telefe nagyágyú sorozata amelyben  a Te vagy az életem sikere után visszatér a színész a képernyőre. Pár hónap múlva életében először édesapa lesz, és beismeri milyen elfogódottságot érez lánya irántm és hogy sosem volt még ennyire boldog, mint most. A Teleindeben, délután öt óra. Ott - ahol azelőtt a Nagy Testvér háza volt, ma pedig egy modern bár működik légkondicionálóval -, ülnek Julieta Ortega és Mariano Torre szórakozva, és az idejüket elütve a forgatási szünetben. Ezekben a percekben érkezik meg Facundo Arana zöld militari nadrágban, fekete trikóban(:))) ), papucsban, napszemüvegben és azzal a mosollyal az arcán, melyet Hugo Batistessa fotográfusnak sikerült megörökítenie azokon a plakátokon, amelyek beborítják a várost. Hétfőn, 22 órakor van a nagy éjszaka a Vidas Robadas, a Telefé Társaság ötletének és projektjének számára. Ennek ellenére semmiféle rating nyomás nem látszik rajta, sem a siker,  sem ennek a nagy szerelmi történetnek a képernyőre kerülése miatt, melyet maga Marcelo Camaño, a Montecristo szerzője írt. "A nyomás ritmusban tart. Semmi egyéb. Semmi ilyesfajta dolog nem szabadna, hogy bárkit is idegesítsen. Mint az orvos is, akinek a kezében életek vannak: hogyan lehetséges, hogy nem roppan bele?"

- Igaz, hogy nem írtad alá a szerződést, amíg nem ismerted meg a történetet?

- Ez nem így van.  Az is lehetséges lenne, hogy még most se legyen aláírva és ez nem változtatna semmin sem, mert ha egyszer már kezet adtál rá, az már úgy van. Az egész egy működő gépezet és nem lényeges, hogy van-e aláírás. Tény, hogy decemberben kezdtük el a forgatásokat és nemrég, februárban írtuk alá a szerződést.

- Olvastad a szövegkönyveket?

- Elmesélték, miről szól és nekem nagyon-nagyon tetszett. Ez egy nagy szerelmi történet - ahogy az egy jó sorozatban van - és különféle bonyodalmak vannak benne. És ismétlem, a főszereplő maga a történet. Éppen ezért, ezeknek a szereplőknek mindegyike képes lenne tökéletesen eljátszani a sorozatot. Függetlenül attól a figurától, amit azután a csatorna reklámozására használnak.(?)

- Hogyan fogadta Suar, hogy elmentél a Pol-katól?

- Nem  foglalkozom ezekkel a hisztérikus dolgokkal.Azért mentem el a Pol-kától, mert nem volt olyan történet, amit eljátszhattam volna. És ki csinál ilyet? A Telefé este 10-kor, a Montecristo nyomdokain. Kivel? Mónica Antonópulosszal. Hát akkor, gyerünk, vágjunk bele. És bárcsak tartani tudná a nézettséget ebben az időpontban a Telefé, mert ez számunkra is kifizetődő lenne.

- Tudod, hogy Tinellivel kerülsz versenybe? Hogyan látod ezt?

- Igen, hálát adok az Istennek, hogy a két műsor teljesen eltérő. Mit látok Tinelliben? Egy hihetetlenül sikeres, fantasztikusan ügyes, szuper tehetséges üzletember műsorvezetőt, akinek minden munkafeltétele adott már sok éve a produkcióhoz, ami már kicsiszolódott, profi és legyőzhetetlen. Bizonyára vannak olyan emberek, akiknek ez tetszik és vannak akiknek nem, de az igazság az, hogy ez egy mérföldkő a televíziózás történetében. Vegyük fel a versenyt vele. Ok. Mivel? Egy sorozattal. Legyen üdvözölve. 40 pontot akarunk elérni és aztán ezt mondani: Belepuztultunk abba, hogy legyőztük őt... Nem, az igazság nem ez, hanem az, hogy egy jó történetet akarunk elmesélni, amire az emberek azt mondják, nézni akarják. 

- Kockázatos dolog harcba szállni ilyen sorozattal?

- Igen az. Ahogyan 2002-ben is az volt, amikor a 099 Centralt csináltuk és szembekerültünk Tinellivel a Telefében. És hogy jöttünk ki belőle? Jól.  És a Padre Corajéval? Nagyon jól.H át akkor? Ez azt támasztja alá, hogy a sorozat ütőképes. Bárcsak most is ez történne!

- A plakáton a tekintetedben mintha szomorúság vagy melankólia érződne. Ez valóban így van?

- Fogalmam sincs. Érezhet az ember bodogságot? Igen. Az ember sehogysem lehet tökéletesen boldog, míg meg nem ismeri a teljes szomorúságot.

- Milyen volt a barilochei hegymászás?

- Élveztem. Korábban már megmásztam az Aconcaguát, így ezt most nagyon élveztem. Most éppen azon vagyunk, hogy elmehessünk és filmre vehessük Bautista előéletét. Ki ő, mit csinált, milyen volt az élete, mi történt vele, és innen indul a történet.

- Jellemezd nekem egy kicsit a szerepedet.

- Hát olyan jó és bolond vagyok. Ez az első olyan szerep, amely a történet előrehaladásával lesz egyre erőteljesebb. Hogyan válik Bautista hőssé, anélkül, hogy tudatában lenne ennek. Így megpróbálok majd nem egy típushőst megformálni, inkább egy olyat, akit a külső körülmények alakítanak át. Semlegeset.

- Látszik, hogy lelkes vagy.

- Igen. Juan Gil Navarróval egyik nap telefonon beszélgettünk és ő is ugyanilyen lelkes volt. Még nem volt rá alkalom, hogy hatalmas szövegeket mondjunk és egymásnak essünk. Még azt sem tudom, hogy lesz-e elegendő alkalom arra, hogy megálljak Jorge Marraléval szemben és egy olyan jelenetet csináljunk, amiben szikrákat szórunk.

- Kacsintgatsz az Oscar felé?

-Nem. Mert esküszöm, semmi ilyen vágyam nincs. Ha megtörténne, az egy fenomenális vicc lenne, olyasvalami, amikor valaki azt mondja: Ááá, mi történt!

- Foglalkoztatnak azok a dolgok, amik most Argentínában történnek?

- Az egész világ eseményei foglalkoztatnak. Nemrég még azt mondtuk: Istenem! Még mindig a kisebbik rossz, hogy Argentínában élek! Nem az ország a hibás az emberek döntéseiért. Nem az ország a felelős a hanyagságért, a felelőtlenségért, és hogy az emberek nem ismerik fel, hogy tegyék jól a dolgukat és törődjenek azzal, hogy a dolgok jól menjenek. Van itt egy csomó olyan ember, akiknek rengeteg lehetősége van, mégsem mutatja meg senki sem, mi a rossz, és nem mondják meg, hogyan kellene jól csinálni. Ez van. Ahogy mondom, ilyen világot élünk. Amint nem a saját bőrünkön érezzük az éhséget és harapásokat, a dolgok nem változnak. Emlékezz csak 15 évvel ezelőtti filmekre, amelyekben elképzeltük a jövőt. Például az 1984 volt esetében "ez fog történni?", most leragadtunk egy gyerekmesénél, ma a világ sokkal rosszabb.

- Optimista vagy?

- Abszolút optimista. (folyt.köv.)

- Befolyásol a mindennapi valóság?

- Az az érzésem támad ettől az egésztől, hogy az a kéz, amelyik ezt az egész szarságot műveli, egyre erősebb lesz.

Egy ügyvéd, Jorge Arana Tagle és egy akupunktőr anya, Matilde von Berbard gyermeke, Facundo a család támasza. Tény, hogy védelmezi és óvja nővéreit, "Patsyt", Paulát és Agustinát, és az unokaöccseit, akikkel saját bevallása szerint csodálatos a kapcsolata.

- Kire hasonlítasz jobban, a papádra, vagy a mamádra?

- Mindkettejükre. A színeim a mamáméi, a szemem és a testfelépítésem a papámé.

- Az édesapád bíró volt. Eszedbe jutott néha, hogy a nyomdokaiba lépj?

- Nem, ez sosem vonzott engem. Az én utam más volt és sokat töprengtem, mit válasszak. A papám a legegyenesebb ember, akit valaha ismertem. Nagy öröm találkozni a tanítványaival-ő még mindig tanít a Tengerjogi Fakultáson-akik elmondják nekem, hogy milyen büszkék arra, hogy a papámtól tanulhattak. Nagyszerű látni, hogy a papám most is olyan, mint volt.

- A mamád dogozik?

- Akupunktőr. És van három lánytestvérem, egy nővérem és két húgom.A nővérem Svájcban él és az ENSZ-nek dolgozik. A másik testvérem lírai énekes és klasszikus zongorista, és a harmadik a National Geographicnál stílfotós.

- A családod nézi a sorozataidat?

- Igen.

- Mit mondanak róluk? Kritikusak?

- Nekik a horror tetszik. Jelenleg nincs jobb tévénéző nálam. Esküszöm. Mikor leülök egy sorozatot, egy vígjátékot, vagy filmet nézni soha nem az alakítást figyelem. Megkeresem a kedvenc kis sorozataimat és máris jól szórakozom. Odavagyok a Transformersért és a speciális effektekért...ami a Supermanben is van.

- Hány unokaöcséd és húgod van?

- Sok. A Svájcban élő unokaöcsémmel való kapcsolatom nagyon szeretetteljes és amikor találkozunk egyszer vagy kétszer egy évben, azt nagyon élvezzük.

- Kérdeztelek az unokaöcséidről a jövőbeni apaságodról...

- A kapcsolatom a gyerekekkel mindig is káprázatos volt, és most ez az apaság... Az apaság kérdése teljességgel leírhatatlan, ami az érzéseket, vágyakat illeti, és azt, hogy sohasem történt még velem olyan dolog, ami ennyire boldoggá tett volna, ugyanakkor a következő pillanatban ennyi aggodalommal töltene el. Félek, hogy nem leszek képes megóvni őt.

- Bizony, ez Istentől függ.

- És az anyjától. És nekem nincs más dolgom, minthogy megpróbáljam továbbra is ezt a bombasztikus mosolyt fenntartani, ami minden olyan ember arcára kiül, akik ilyen végérvényes és halhatatlanná tévő lehetőség előtt állnak. Először élem ezt át életemben.

- Megvetted már a bölcsőt neki?

- Nem, ez nem megvéve, hanem készítve lesz. Ami azt illeti, már elkezdtem a fabrikálásást.., nézd csak a kezeimet. És ami a nevét illeti? Nem Anastasia lesz, bár nagyon szép név, de nem ez lesz. Megpróbálom a médiánál elérni, hogy az első, aki meghallja a nevét, az ő maga legyen. Május közepén születik. Ikrek jegyű lesz és már majd meg bolondulok.

- Ezermester típus vagy?

- Nem. Majd megtanulom, hogy kell elkészíteni azt, ahogy egy férfihez illik. Majd kitalálom.

- Tetszik a festészet?

- Ebben az időszakban születni és kiváncsinak lenni könnyű. Mindent kipróbálhatsz, amit csak akarsz. Persze, hogy szeretem a festészetet, a kedvenc festőm Raul Pietranera, aki a nagybátyám, anyám testvére... Az én festészetem sokkal gyerekesebb és bensőségesebb. Inkább rajzolni szoktam...

- Hogyan képzeled el a lányodat?

- Megpróbálok nem beszélni arról, ami lesz, csak a mára koncentrálok. Semmit sem képzelek el addig, amíg a karjaimban nem tartom a babát és azt nem mondom neki: 'én vagyok a papád és ez a te neved...'.

- A karriered sikeres és töretlen.

Az Elrabolt életek c. sorozatban Bautistát alakítod majd, egy fiatal férfit, aki beleszeret Anába (Mónica Antonópulos), egy profi fotósba, akinek férje Nicolas (Juan Gil Navarro), aki az apósának dolgozik a legrosszabb üzletágban, az emberkereskedelemben. A részéről Bautista (aki a saját bőrén tapasztalta meg ennek a szervezetnek az erőszakosságát, mikor megölték a barátját) segíteni fog Rosariónak (Solita Silveyra) megtalálni eltűnt lányát.

A Telefé új sorozatának szereplőgárdája Jorge Marraléval, Patricio Contrerasszal, Virginia Innocentivel, Romina Riccivel, Silvia Kutikával, Carlos Portaluppival, Adrian Navarróval Fabio de Tomasóval, Brenda Gandinival, Ludovico di Santóval, Magela Zanottával, Sofía Elliottal, Julieta Vallinával, Alien Guerreróval és Matías Boraffióval egészül ki.

- Mit gondolsz hány rating pontot fognak mérni hétfőn? Gondolsz erre?

- Nem izgatom magam a nézettségi adat miatt. Csak nyugodtan megnézem majd otthon.

- A Tigre negyedben lévő házadban?

- Nem, nem a tigreiben és nem is a palermóiban. Egy másikban, ami szintén egy beljelentett lakcímem, de amit az újságírók nem találnak meg. El kellett rejtőzzek egy kicsit. Nincs kedvem ahhoz, hogy folyton paparazzik álljanak az ajtómban. Egy olyan helyet kellett keresnem, ahol nyugodtan lehetek, ahol nem fényképezik a házam, a telkem.

- Kivel nézed meg az első részt?

- Baráti társasággal.

- Maríaval?

- Közeli barátaimmal.

- Van valamilyen kabalád?

- A vágy. Az a vágy hogy megtörténjen a mágia, ami néha meg is történik, ez a kabalám. "Nyugodtan megnézem a házamban"

És itt van a pályájára egy visszatekintés, egészen a metro megállóban való szaxofonozástól, filmjei, sorozatai, színházi szereplései, díjai...nem sorolnám fel, már mindenki betéve ismeri... :)

 

(forrás: diarioperfil.com.ar, fordította: golacsn)